Ráhelék tablója

Amikor azt gondoljuk, már mindent megtapasztaltunk és osztály legyen a talpán aki újat mutat, időnként azért nehezünkre esik közönyt színlelni a meglepődéstől megnyúlt arcunkra. Nem történt ez másképp 2007-ben sem.

Arra sem emlékszem pontosan, miként történt, de egyszer csak a Városmajori gimnáziumban találtam magam és aznap reggel biztos, hogy sikerült a megnyerő mosolyomhoz a leginkább passzoló nyakkendőmet is felvennem, mert nem kevesebb mint három osztály érttségitablóját is a Solving Team készíthette el. Ebben önmagában még nincs semmi különös, viszont olyan nevek szerepeltek az osztálylistákon mint, Orbán Ráhel , Rékasi Eszter és akkor még sorolom,  Bakó Ádám, Balla Dorottya, Balogh Lilla Ilona, Bartus Boglárka, Benkő Tibor József, Czigány Zsófia, Deák Barbara Anna, Dózsa László, Farkas Tamás Dániel, Gellai Szilvia, Gyárfás Noémi, Győrfi Anita, Hiros Krisztina, Hoffer Sára Borbála, Kovács Ágnes, Kovács Anna, Kovai Anna Fruzsina, Losonczi Ágnes, Majböhm Adrienn Nikolett, Máthé Fanni Judit, Molnár Anna, Nagy Dorottya, Noe Brigitta, Nyerges Judit Petra, Orbán Ráhel, Pintér Pálma Éva, Rábai Ágnes, Schmied Orsolya, Széles Orsolya, Varga Lili Júlia, Wagner Dóra. Vagy Adámy Anna, Baumgartner Péter Ferenc, Beck Fanni Zsófia, Csaba Edit Zita, Csernák András István, Dési Éva, Dezső Dominika Zsófia, Feigl Nóra Zsuzsanna, Futár Fanni Ágnes, Gasparics Ákos, Heffler Tomasz Zoltán, Hegedűs Fanni Johanna, Kacsoh Gábor, Keszthelyi Zoltán Gergő, Királyhegyi Ádám, Kocsis Bence József, Körmendi Nóra, Kruzslicz Júlia, Mátyók Lilla, Mikulás Barbara Nóra, Nagy Levente Dániel, Őry Bálint, Pál Eszter, Rigó Lili Flóra, Siklósi Vera, Sulyok Janka, Szirmai Gergely András, Takács Dávid, Taller Dénes László, Tamássy Attila, Várkonyi Kinga Anita, Wiegandt Júlia. Andrusch Virág Katalin, Bakonyi Tímea Györgyi, Bárdossy Anna Andrea, Bechtold Róza Eszter, Bede-Fazekas Edit, Bozsik Csenge Klára, Csánky Melinda, Cseh Borbála, Elekes Júlia, Erdei Csilla, Fodor Zsófia Erzsébet, Füri Katalin, Geréb Zsófia, Gerhes Renáta, Holes Barbara, Horváth Diána, Janotka Diána Veronika, Katona Júlia, Klacsmann Flóra, Lukácsházi György, Mátyás Lilla, Molnár Zsuzsanna, Morvay Judit, Müller Angelika, Nyitrai Anna Judit, Pálvölgyi Klára, Pankász Alexandra, Pintér László Mánuel, Soós Bálint, Stuller Dalma, Szaladják Heléna, Szigeti Aida Gabriella, Szilágyi Beatrix, Törőcsik Franciska, Urai Dorottya, Varga Zsófia Fanni, Vuleta Réka Zsófia.

Tény, hogy nem a legszebb tabóink közé sorolnám ami kikerült a kezünk közül, de aki az előkészültének körülményeit ismeri az empatikus fejbólogatással érez velünk együtt. Erről már egy félkész mentett vázlat is van a bejegyzéseim között, csak még a befejezése és a közzététel váratt magára kicsit.

Tuti, hogy aznap a büszkeségünk aránytalanúl erős növekvéséért felelős angyalkánk is redbullal főzte le a kávéját, mert a szalagavató bál fényképezésének feladatát is mi kaptuk meg.
Minden bizonnyal én fényképezhettem első alkalommal Orbán Ráhelt menyasszonyi -keringő- ruhában édesapjával Orbán Viktorral boldogan táncolni. 😉
Bevallom kicsit rosszul is esett, hogy az esküvőkor nem rám gondltak elsőnek, de szerintem csak a számom nem volt meg neki. 😛

Gondolom most valam politikai fanyalgás vagy minimum cinikus állásfoglalás lenne alapértelmezetten elvárható tőlem, de sajnos csalódást kell okoznom.
Marxizmus Leninizmusról szóló tanulányaimból mindössze a “Társadalmi lét határozza meg a társadalmi tudatot” mondat maradt meg, melyet sokakkal ellentétben kevésnek tartok ahhoz, hogy tudatos véleményt alkothassak az akkori és –főképpen az– jelenlegi történésekről.
Felkészületlenek kedvéért mondom, hogy Orbán Viktor 2007-ben öt éve már nem, és további három évig még nem volt országunk miniszterelnöke. Ez időben az Európai Néppárt alelnökségében munkálkodott. Ez persze a történetünk szempontjából szinte teljesen indiferens, csak ha nem írom le a nevét és ezeket a szavakat legkevesebb öt alkalommal és nem tartom itt a figyelmeteket 3-5 percnél tovább  akkor az internetes kereső motorok, legyintve tovább ballagnak a szerényes kulcsszó listámon.

Kitartó olvasók jutalma, hogy eljutottunk a bejegyzés lényegéhez.

Szalagavató bálon történt, hogy a kis csapatommal mint egy büszke tevekaraván cipeltük a rendezvénylámpákat, állványokat, háttértartókat, háttereket, és persze a képrögzítő eszközeinket. A felszerelés komolyságának és mennyiségének semmi köze nem volt egyik ismert archoz vagy azok utódaihoz sem. Ezt vásároltuk meg akciósan az e-bay-en és a mai napig így érkezünk mindenhova ha a feladat úgy kívánja.
Igyekszem úgy élni és dolgozni, hogy tapasztalatom kevesebb mint csekélynek mondható maradjon a fegyintézetek látogatásának gyakorlásáról, azonban ha tippelnem kellene hozzávetőlegesen olyasmi lehet a beléptető szűrő ott is mint amilyen ebben az iskolában volt. A legtöbb helyen egy féléves múlttal rendelkező gyurmagyerek a biztonsági őr, és egy erős váll nappal készült fel a bejáratnál tolongó nagymamáknak és pityogó anyukáknak öltözött ultrákra. Városmajori Gimnázium testörsége “JózsiBácsi” valódi akadályt jelentett számunkra. Főleg, hogy meglátva a felszerelésünket leszögezte az első és legfőbb szabályt, miszerint “IDE, EKKORA FÉNYKÉPEZŐVEL, EMBER BE NEM TESZI A LÁBÁT”.  Általában a “Jó napot, a rendezvényt fotózni jöttünk!” kinyit minden kordont és kisimít minden ráncot a szemek felett, de ez itt most az első -és legfőbb- szabály ismeretében esélytelennek tűnt.
Nem volt más választásom előkotortam a mélyről a zavarba ejtő titkos lelki fegyverem. Ritkán kell ehhez folyamodnom és bevallom sok-sok tükör előtt gyakorlással csiszoltam szinte tökéletessé hozzá az arckifejezésemet. A kérdést egyszerű emberekre installáltam: “Kérem, írja le egy papírra, hogy nem enged be minket, mert bár mi már átvettük az előleget és otthon örül majd a család, hogy együtt töltjük az estét, de amikor a három osztály megkérdezi, miért nem készültek képek a pénzükért cserébe, szeretnénk ezt az igazolást megmutatni.” Ez szokott hatni, de itt “JózsiBácsi” nagyon komoly eligazítást kaphatott, mert a szeme sem rebbent. Nem ír Ő semmit, nem hív fel senkit és távozzunk. A szemében érezhető volt az az elszántság ami miatt szerencsére nem engedélyezett nálunk a  szabad lőfegyver használat. Simán kiadta volna a parancsot és a tömegünkbe lövette volna magát. Soványmalac vágtában hátrébb araszoltunk és elkezdtük hívogatni az osztály kapcsolattartóit és az osztályfőnököket. Minden telefon ki volt kapcsolva. Mivel a felszerelés dögnehéz volt, úgy döntöttem szépen visszapakolunk az autókba és megvárjuk mi lesz. Olyanok forogtak a buksimba, hogy Én bizony álruhába bújva be robinhúdozom magam a “kastélyba” és bentről bomlasztom a rendszert. Egyszer csak Ráhel jött velünk szemben és kérdezi, mit mászkálunk mi ellenkező irányba mint amerre dolgunk lenne? Röviden elrebegem neki, drámaibbá téve a sztorit hüppögtem is talán. És ekkor leesett az állam. Visszakísért bennünket és olyan határoztott érvelést és intézkedést én még 17-18 éves lánytól (fiutól pléne) nem láttam még. Annyira éretten és határozottan érvelt, hogy  nem kellett ott se álruha, se papír és “JózsiBácsi” is mosolyogva, előzékenyen forgatta a beléptető rendszer karját. Nem, nem hinném, hogy JózsiBá’ azért változott meg, mert Ráchel nem mellesleg Orbán is. Ez a lány odatette magát. Nem fölényeskedett, nem kiabált, csak mosolyogva elérte a célt. Bent voltunk fényképeztünk és bátran állíthatom, hogy a mai napig emlékszem a műsorra mert egyedi és nagyon színvonalas volt.
Szalagavatókon általában kimerül a kreatív teljesítmény a Grease típusú táncokban és persze az elmaradhatatlan Lunás keringőzésbe.

Az egyik műsorszám a Chicago Musical – Cella tangó (Richad Gere) volt. Igen, ezzel is találkozhattunk már, de ezek a diákok úgy adták elő, hogy majdnem elfelejtettem fényképezni. ..úgy értem öröke. 😀
Szemben meg sem próbálták elénekelni az eredetit, hiszen az rendre szánalmas nyekergésbe szokott elvérezni a szinte kivétel nélkül rossz minőségű az zenei alap. Simán le-playback-elték az egészet. Azt viszont valami zseniálisan és olyan koreográfiával, hogy páratlan hatást gyakorolt minden nézőre.
A másik osztály egy sakktáblát helyezett a földre és a bábuknak beöltözve zenére játszott két játékos egy drámai meccset. több mint tíz év elteltével már talán nem számít spoilerezésnek, a végére az egyik király meghalt és a királynők sem maradtak sértetlenek.